Az Alföld folyóirat májusi száma (még csak nyomtatásban olvasható!!!) a „Népszerű irodalom” című debreceni irodalmi napok tanácskozásának szerkesztett szövegeit közli. Minden írását érdemes elolvasni – a tanulmányok az egyes népszerű műfajokat történetiségében mutatják be, de különösen az utóbbi évtizedek fejlődésére fókuszálnak. Olvashatunk itt a krimiről, a sci-firől, a kabaréról, a képregényről, a szappanoperáról, az erotikus irodalomról, a szingliregényekről és a klasszikusok újrameséléséről, de különösen érdekes Veres András „Roll over Beethoven”: Gondolatok az elit- és tömegkultúráról című írása – amelyben szinte többet beszél filmről és (pop?)zenéről, mint irodalomról. Könyvtárosként úgy éreztem, Kamarás István tanulmányát (Népszerűség nép nélkül) a mindennapokban is hasznosítani fogom .

No és Szávai János rövid írását A logosztól a blogig ki ne hagyjam! A naplóírásról ad egy jó keresztmetszetet, több naplót részletesen elemezve.

„A naplónak a korai romantikától a 20. század végéig áttekintett története leírható tehát úgy, mint egy emelkedő folyamat, mint egy fokozatos és folytonos közeledés valamiféle olyan forma felé, amely többé-kevésbé beilleszthető az irodalmi műfajok változó rendszerébe. …

Később:

A blog megjelenése keresztbevágja – legalábbis egyelőre – ezt a folyamatot. Ennek az új formának legalapvetőbb sajátossága, hogy … kiküszöböl mindenfajta szelekciót. … A blogger gátlástalanul zúdítja olvasóira, virtuális olvasóira a maga szóözönét. …

Heidegger nyomán azt állapítja meg:

„Ha tehát azt feltételezzük, hogy az írásbeliség két végpontja a fecsegés ill. a mondás, akkor ezen a skálán a webnapló kétségkívül „A helyes megértés feladatától mentesítő, közömbös értelmesség [azaz a fecsegés] pólusa közelében helyezhető el.”