mégpedig Lawrence Block krimijeiben –
tudjátok, amelyek címe így kezdődik: A betörő, aki…
Tehát ezt vizsgálta Gráczer László egy tanulmányában, amely a Képzés és gyakorlat című pedagógiai szaklapban (2012. 1. szám) jelent meg.
A krimik főszereplője Bernie Rhodenbarr, a betörő szeret olvasni. Ráadásul egy „összetett” típusú olvasó – a három olvasótípus: kultúraorientált, történetcentrikus, kalandkereső keveréke –, aki a betörés helyszínén is, ha az mondjuk könyvtár, és bizony sokszor az (!), belemélyed az olvasásba – jellemzi (nyilván a szerző nyomán) az elemző Gráczer.
A krimik többi szereplőjének is van valamilyen viszonya az olvasáshoz, s a cselekmény, a narráció szempontjából ez igen lényeges. Amint az is, hogy mely könyvtárak a helyszínei a regényeknek. S hogy e könyvtárak mindegyikének „arca” van!
Block regényei bár már 1978-tól jelen vannak a könyvpiacon, igazi reneszánszuk az olvasók körében a kétezres évektől számítható. Magyar fordításban is kb. tíz regénye és három elbeszélése olvasható.
Könyvtárunkban is ennyi van meg, sajnos, csak egy-egy példányban (2000 óta szegényedtünk le ennyire!). Bizony, több példány is elkelne, bizonyára sokkal nagyobb forgalmat is elért volna.
Megnézve e krimik kölcsönzési statisztikáját, azt lehet mondani, nagyon egyenletes a forgalmuk: az optimálisnál valamivel nagyobb. Mi is az optimális forgalom? – ha a forgalomba kerülés óta minden kölcsönzési ciklusra (egy hónap) számítható legalább egy kölcsönző olvasó.
Például a2004-ben kiadott A betörő, aki parókát viselt címűt 67-szer kölcsönözték, az …, akit szekrénybe zártak-at (2005) 64-szer, …aki Spinozát olvasott-at (2007) 52-szer, de az …akit temetni veszélyes-t (2009) is már 48--szor!
S ha már a kölcsönzési statisztikánál tartunk – maximális forgalmat a bestsellereknél lehet elérni – ez az a műfaj, ahol a könyvfalók (a történetcentrikus olvasók) megjelennek. Itt nem ritka nálunk sem az egy kölcsönzési ciklusra eső két kölcsönzés. A több példányos beszerzést mégsem ezeknél szorgalmazzuk (egyelőre pénz hiányában hiába), hanem a fent említett Block-féléknél – amelyek irodalmi értékét a tanulmány szerzője egyenesen Eco hasonló regényeihez méri.
A z eddig fel nem sorolt regények tehát:
A betörő, aki szerette Kiplinget idézni
… aki Bogartnak képzelte magát
… aki eladta Ted Williamst
… aki úgy festett, mint Mondrian
… aki zabot hegyezett .
Gráczer László tanulmányának címe: Kultúramisszió a szórakoztató irodalomban.
