Nemcsak én mondom: ez a kommunikáció évtizede. (Remélem, nem több.) Mindent csak deklarálunk, és mindent másképp teszünk. Krokodilkönnyeket hullatunk a kivágott őserdőkért, és közben célbútort tervezünk a nem kért reklámújságok kapu előtti elhelyezésére, hogy onnan olvasatlanul kerüljenek a nem szelektív (mert arról már pénz hiányában visszaálltunk a hagyományosra) hulladékba. Elektronikus publikálást és olvasást hirdetünk, de azért hatalmas mennyiségű papírtömböket fogyasztunk el elektronikus jelentéktelenségek kinyomtatására, majd szemétbe dobására. Nézem a mindegyik nyomtató melletti papírkosarat (mit kosarat: ládát!) naponta5-6 könyvet lehetne belőle összeállítani, és megy a szemétbe. MÉH? vagy utódcég? Nem érdemes elvinni, filléreket adnak érte. A selejtkönyvekért is. Csak X tonnától jönnek érte elszállítani…
Azt olvastam , hogy a hüvelykujj a legügyesebbé vált a mobiltelefon használata óta. (No, nem az enyém, nekem nincs mobilom.) „A Game Boy, a mobiltelefon, vagy a computer, testi elváltozásokat okozott a 25 év alatti korosztály köreiben – derül ki a brit Observer által közölt felmérésből. A hüvelykujj lett a legügyesebb ujj, mivel ezt használják legtöbbet a fiatalok.” www.axel.hu/cikk/axel.hu/16714
Mikor lesz vajon erőteljesebb hatása a technológiának a szemünkre is (ami nemcsak a romlásában nyilvánul meg)?
