A Jel-Kép legfrissebb (?): 2007/3. száma egy egészen rendhagyó recenziót közöl Székely Levente tollából. A Communities in Cyberspace / Smith, M.A., Kollock, P. – London: Routledge, 1999. c. könyv egy tanulmányát, melynek szerzői: Barry Wellmann, Milena Guila. Azért rendhagyó szerintem , mivel egy majd’ tíz éve írt tanulmányt ajánl olvasói figyelmébe, de úgy, hogy annak megállapításait, pontosabban kérdéseit az azóta eltelt időszak kutatási eredményeivel szembesíti, főleg igazolja. A tanulmány szerzői azt az elterjedt nézetet próbálták ellenpontozni, miszerint „az infokommunikációs eszközök elterjedésével az interperszonális kapcsolatok egyre inkább felszínessé válnak”. Szerintük ugyanis – ezzel ellentétben –
„a számítógépes hálózatok mentén kialakuló szociális hálózatok, bár sokfélék lehetnek, de megjelenítik a valahová tartozás érzését.”
Hét kérdéscsoportra koncentrálva vizsgálódtak és tettek megállapításokat, ill. a recenzens ezekhez kapcsolta a későbbi kutatási eredményeket is.
A kérdések:
„1. Az internetes kapcsolatok szűk és specifikus határok között mozognak, vagy széles alapokra támaszkodnak? Milyen segítséget kaphat valaki egy virtuális közösségben?
2.Hogyan befolyásolja az internet az embereknek kapcsolat-fenntartási és új kapcsolatlétesítési képességét? Miért segítenek az internethasználók azoknak, akiket alig ismernek?
3. Viszonzásra talál-e az interneten nyújtott segítség? Kialakul-e kötődés a virtuális közösségekhez, ami az elköteleződés, a szolidaritás és a kölcsönösség normáit megalapozza?
4. Milyen mértékben lehetséges erős, intim kapcsolatok kialakítása az interneten?
5. Hogyan hat egy virtuális közösségben való intenzív részvétel a „valódi világ” közösségeiben való részvételre?
6. Milyen mértékben növeli az internetezés a közösségi kapcsolatok sokféleségét?
7. Hasonlítanak-e a virtuális közösségek az „igazi” közösségekre? A virtuális közösségek különálló egységek, vagy integrált részei az emberek hétköznapi életének?”
A kérdésekre a magam eddigi rövid távú , de aktív megfigyelésen alapuló internetes tapasztalatai szerint gondolatban válaszoltam is – több nagyon jó példát is találva saját megállapításaim igazolására. Még az is lehet, hogy tán leírom.